Bóna Zoltán Hivatalos honlapja
Halásztelek Város

Halásztelek legfontosabb általános jellemvonásai és földrajzi környezete halasztelek-helye-csepelszigeten

Halásztelek több mint 8000 lakosú nagyközség Budapesttől délre, a Csepel-szigeten, a Ráckevei kistérségben. Tájföldrajzi szempontból a Csepel-szigetet is magában foglaló Csepeli-sík a Duna-menti síkság része. A szigetet, amely a második legnagyobb a Duna magyarországi szakaszán, nyugatról kerüli meg a folyó főága, keletről a Kvassay- és a Tassi zsilipekkel mesterségesen lezárt, lényegében állóvízzé alakított Soroksári-Duna határolja. A 48 km hosszú és jellemzően 6-8 km széles sziget összesen 11 településnek és Budapest XXI. kerültének ad helyet 257 km2-en. A sziget geológiai értelemben maga is igen fiatal képződmény. Csak a negyedidőszak-ban, a Pleisztocén végén, illetve a holocén elején lezajlott tektonikai folyamatok terelték a Dunát a jelenlegi főváros körzetében déli irányába, amely sokáig medrét meglehetős szertelenséggel váltogatva alakította ki a táj mai arculatát. Végleges formát csak akkor nyert, amikor a XIX. században megzabolázták és gátak közé kényszerítették a Dunát, és egy időre gátat vetettek a korábban oly gyakori árvizeknek. A sziget felszínét ennek megfelelően holocén, vagyis 10 ezer évesnél nem idősebb folyóvízi üledékek: kavics, homok és iszap borítják, csak északi csücskében (Budapest határain belül) bukkannak a felszínre oligocén és miocén litorális üledékek. A fiatal fedőkőzetek alatt a pannon- és különböző harmadidőszaki tengeri üledékek több száz, helyenként ezer méteres vastagságot is elérnek, csak ezek alatt találjuk meg a kristályos alapkőzeteket, így ugyan a sziget déli részén keresztülhúzódik az ún. Zágráb-Kulcs-Hernád fő törésvonal, erről a felszínen semmi nem árulkodik. A jellemzően savanyú, szilikátokban gazdag alapkőzeten közepes minőségű, kötött öntéstalajok alakultak ki, amelyek csak átlagos hozamokat ígérnek a szántóföldi művelés számára. Valamikor rétek és ártéri galériaerdők váltogatták egymást a szigeten, nem véletlen, hogy a vízjárta, dús füvű területet a korai Árpád-korban a fejedelmi ménesek számára tartották fenn. Később szorgos kezek feltörték a földeket, a főváros közelsége ösztönzőleg hatott a Halásztelek korai fejlődésében is meghatározó szerepet játszó kertkultúrák kialakulására. kastely-legifotoHalásztelek a sziget északi csúcsától mintegy 13 km-re, Budapest határától mintegy 3 km-re fekszik. Nyugati irányban közvetlenül érintkezik a fő Duna-ággal, szélső házai az árvízvédelmi töltéssel határosak, míg kelet felé légvonalban is legalább öt km-re van a Soroksári-ág: a sziget errefelé viszonylag széles. A szigethelyzet sokáig bizonyos el-zártságot eredményezett: a ráckevei Árpád-híd 1897-ben, a Gubacsi-híd csak 1924-ben készült el, egyébként csak kompok biztosították a kapcsolatot az ország többi részével. 1990-ben az M0-ás déli szakaszának és a két hídnak az átadásával a nagyközség helyzete alapvetően megváltozott, saját autópálya-lehajtói révén immár a jól megközelíthető településeink közé tartozik. Halásztelek igen fiatal település: noha környezete évszázadok óta lakott területnek számít, a mai nagyközség elődjének benépesülése csak a XIX. század vége felé in-dult meg. Ekkor jött létre Tököl elkülönülő részeként – a sokáig Hermina-majorként is-mert település –, amely 1950-ben önálló nagyközséggé vált és 1951-ben pedig elnyerte mai, egy árvíz által elmosott középkori falutól kölcsönzött nevét. Eddigre azonban már megélte népességének rohamos ütemű növekedést, iparosodást, világháborús bombázást és harcokat: nagy múltú települések gyakran évszázadok alatt sem változnak ennyit. A kezdetben bolgárkertészek által lakott nagyközségben hamarosan túlsúlyba kerültek az ipari keresők, a helyben, illetve a közelben lévő üzemek munkaerő-szükségletének biztosítására többszintes, tömbös beépítésű utcákat alakítottak ki, határozottan városias arculatot adva ezzel a nagyközségnek. Halásztelek napjainkra minden tekintetben városi körülményeket kínál lakosainak. Az infrastruktúrája teljesen kiépült, a lakások több mint háromnegyede csatlakozott már a szennyvízcsatorna-hálózatra, a gázhálózatra pedig lényegében mindenki. A nagyközség számos közszolgáltatás tekintetében az alapfokot meghaladó szinten látja el saját, és némely esetekben a környező települések polgárait is, többek között nappali tagozatos gimnáziumi és szakiskolai képzést nyújtó oktatási intézménnyel rendelkezik. Kereskedelmi szerepköre jelentős, az alapvető ellátáson túl számos specializált szaküzlete említendő, így több tekintetben a fővárosra is kiterjedő vonzáskörzettel rendelkezik. Olyan település, amely a fővárossal intenzív kapcsolatban fejlődik, de saját önálló arculattal rendelkezik.

Forrás: http://halasztelek.hu/index.php/halasztelekrol/halasztelek-toertenete?showall=&start=2